Silencio: -

szerz�: Deville

Megjegyz�s: Egy zuhanyoz�s alatt cs�kolt meg a m�zs�m. A t�rt�net �r�sa k�zben egy anime-rajzfilm j�tsz�dott le a szemeim el�tt, mik�zben a hasonl� c�m� h�res gy�szindul� hangzott a fejemben. Teh�t aj�nlom, �gy j�rass�tok a bet�ket, eme meghitt idillben :)
A t�rt�net ny�lt er�szakot tartalmaz, ez�rt kiskor�ak figyelm�be nem aj�nlom.
Egy r�szlet�ben szorosan kapcsol�dik az ’�j Csal�dtag’ c. novell�mhoz.


Egy �tlagember sz�m�ra biztos megr�z�ak lettek volna azok az esem�nyek, amik t�rt�ntek. K�t, �sszeszabdalt, v�rt�l �ztatott ruh�j�, bev�rzett arc� ember �llt egym�ssal szemben.
Csakhogy az illet�k nem voltak �tlagemberek. Egy var�zsl�t nehezen nevezhet�nk annak. Pl�ne kett�t.
Harry Potter �s Voldemort csak �lltak �s figyelt�k egym�st. Az utols�, v�rre men� k�zdelm�k volt, melyre m�r r�g�ta felesk�dtek. Egyiknek halnia kellett a m�sik keze �ltal. Mindketten hal�losan kimer�ltek. Tudt�k, ha m�r elalszanak, vesz�lyt sodornak a fej�k f�l�. Itt �s most nem sz�m�tott a tisztess�g: az er�sebb gy�zni fog, m�g ha csal�ssal is.
Lelassultak az esem�nyek. Mintha minden m�sodperc ideje alatt egy �let sz�letne �s hunyna ki. Minden l�legzetv�tel fontos volt sz�mukra, szinte kapkodott az �ltet� leveg� ut�n, hiszen meglehet, hogy valamelyik�k t�bbet nem veszi mag�hoz.
Harry tette meg az els� l�p�st. El�reszegezte a jobb kez�ben l�v� p�lc�t �s mormolt valamit:
-Stup… - eddig jutott, amikor valami egy hirtelen pillanatban p�lc�j�t kett� nem szelte. V�g�l az a bizonyos dolog a hasfal�n �t ment be �s a h�t�n j�tt ki. Mindez egyetlen m�sodperc alatt. A hirtelen, tompa f�jdalom �rz�s�re keservesen felny�g�tt �s t�rdre k�nyszeredett.
-Ideje, hogy megismerkedj Salazar kardj�val. – mondta g�nyosan, megvet�en Voldemort, majd hirtelen az arca �tv�ltott f�ktelen gy�l�letbe – Ezt az�rt, mert megcsonk�tott�l. – erre beljebb nyomta a fi� hasfal�ban a peng�t – Ezt a megal�zott, bemocskolt h�veim�rt. – �jra beljebb – �s v�g�l, a legv�gs�t, a m�rhetetlen ostobas�god�rt. – a penge teljesen �tsz�rta a fi�t, a mellkas�n �rezte a markolat hideg �rint�s�t.
M�g utolj�ra egym�s szemeibe n�ztek. A v�r�s �s a z�ld szemp�r utolj�ra tal�lkozott egym�ssal. A fi� arc�n r�m�let t�kr�z�d�tt. L�tszott rajta, hogy nem hiszi el a helyzetet. Arca remegett. K�nnyekkel teltek meg szemei. T�mad�ja viszont haragos tekintettel n�zett r�. �rezte, hogy a bossz�j�t v�ghezvitte. A j�slat imm�ron beteljesedett.
A fi�, aki t�l�lte. Eddig a pillanatig.
A kard�lr�l patakokban folyt le a v�r �s koppant minden egyes cseppje a f�ld�n. Mik�zben t�mad�ja kih�zta bel�le, gyorsabb �s gyorsabb iramba v�ltott, m�g v�g�l a padl�t �s ellens�g�t szennyezte be vele. Mint egy zuhatag, �gy �ml�tt �s spriccelt. Hirtelen a has�hoz kapott �s pr�b�lta visszafogni, mik�zben kit�remked� beleit is pr�b�lta visszat�mk�dni. Csak azt �rte el vele, hogy kezei is piroslottak saj�t mag�t�l. A v�rz�s egyre lassabb iramba v�ltott, m�g v�g�l el�llt.
Voldemort, m�g miel�tt �ldozata eld�lt volna, levette r�la szem�veg�t, hogy ut�na a f�lh�z v�gja �s megtapossa. V�g�l nem d�lt el, csak mag�ba roskadt. �r�kre.
M�g valami, gondolta. Legnagyobb ellens�g�nek az�rt megadatott egy minim�lis tisztelet hal�la ut�n. Nyitva maradt szemeit ujjaival lez�rta. A p�lc�j�b�l egy fekete r�zs�t var�zsolt el� �s a halott kezeibe tuszkolta.
Megid�zte �ldozata feje f�l� a s�t�t jelet.
Odaballagott a sarokban hever�, k�t �sszek�t�z�tt emberhez, akiknek m�g a sz�juk is tisztess�gesen be volt t�mve, a maga legnagyobb rendj�ben. Egy ideig megvet�ssel n�zte �ket. Elkezdett hozz�juk besz�lni:
-Ez�ttal meghagyom nyomor�s�gos �leteteket. Csak, hogy l�ss�tok, tudok kegyelmes is lenni. �m ne rem�nykedjetek j�sz�nd�komban. Azt akarom, hogy �vek m�lva is f�lelemmel eml�kezzetek erre a napra. Hogy ak�rh�nyszor fels�rjatok, amikor csak a kis bar�totokra visszagondoltok. Sose �rj�tek meg azt a napot, amikor �jra tal�lkozn�k veletek. Legf�k�pp te ne, Granger. Az ap�d miatt �gy is majdnem �letemet vesztettem, amikor el akarta v�gni a torkomat a szok�sos m�dszereivel. Az a patk�ny nem �rdemelt tiszteletet. El akart t�vol�tani, csak az�rt, hogy ut�na � vegye �t a helyemet. Neked is k�vetned k�ne. �m veled kiv�telt teszek. H�l�lkodj a halott bar�todnak �rte. - egy pillanatra meg�llt, majd mag�nak folytatta - Micsoda baroms�g! T�nyleg azt hitt�k, csat�ra k�sz�l�k! Hogy hajland� leszek fel�ldozni a legjobb embereimet ez�rt a mamlasz�rt! Sz�rakoztat� az emberi ostobas�g. Na de ennyire! – gonoszan felkacagott.
V�g�l, nem t�kr�zve semmif�le �rzelmet ir�ntuk, dehoppan�lt.

2004. 05. 05.