10. fejezet

Viharfelh�k

  Harrynek m�snap be kellett l�tnia, hogy rendtagnak lenni kor�ntsem olyan izgalmas, mint azt el�tte elk�pzelte. Most csak annyival volt t�bb joga neki �s bar�tainak, hogy jelen lehettek a gy�l�seken, meghallgathatt�k a rendtagok besz�mol�j�t – nem csak Agatha elbesz�l�s�ben, – szavazhattak a felmer�lt k�rd�sekben, de semmif�le feladatot nem b�ztak r�juk.

  A fi� nem nyugodott meg att�l, hogy els� k�zb�l hallhatta a h�reket, �pp ellenkez�leg. A tudat, hogy a szavazata sz�m�t, nyugtalans�ggal t�lt�tte el. Azzal r�g tiszt�ban volt, hogy harcolnia kell majd, de jobban �r�lt volna, ha legal�bb addig b�k�n hagyj�k.

  Vesz�lyesen gyorsan telt az id�, �s el�rkezett az a nap, amikor szok�s szerint a Roxfort Expressnek indulnia kellett volna. A vonat azonban ebben az �vben a Kings Crosson maradt, s Dumbledore sem hagyta el az egyetlen biztons�gosnak mondhat� helyet, a Griffend�l kast�lyt.

  A tan�v teh�t hivatalosan elkezd�d�tt minden iskol�ban – kiv�ve a Roxfortban. A tanul�k kaptak egy-egy sz�kszav� levelet ezzel a h�rrel, de az igazgat� most sem �hajtott magyar�zkodni. �gy volt vele, hogy jobb lesz, ha a di�kok �s az agg�d� sz�l�k szinte semmit sem tudnak, f�leg nem azt, hogy Voldemort imm�r az iskol�t is t�madja.

  A tan�ri karb�l ar�nylag sokan voltak a Griffend�l kast�lyban – Minerva McGalagony, aki minden percben kimondottan idegesnek t�nt, Hagrid, aki szok�sos rem�nyked� j�kedv�ben j�rta a kast�ly egy�bk�nt t�gas, de jelenl�t�ben kifejezetten sz�knek t�n� folyos�it, �s persze Piton. Vele szerencs�re csak ritk�n lehetett �sszefutni, mert rendszerint a hal�lfal�kat figyelte meg, �s csak a gy�l�sek alkalm�val jelent meg a kast�lyban.

  A csata napja v�szesen k�zeledett. A professzor a tan�v m�sodik het�ben kider�tette, hogy Voldemort val�j�ban k�t egyidej� t�mad�sra k�sz�l. Az egyik a Roxfort lerombol�sa – maga az �p�let sz�rta a szem�t – a m�sik pedig a F�nix Rendj�nek ny�lt megt�mad�sa, az egyetlen helyen, ahol megtal�lhatta �ket – a kast�lyban. Piton csak annyit tudott mondani a t�mad�s idej�r�l, hogy hamarosan, vagyis n�h�ny napon bel�l be fog k�vetkezni. A Nagy�r megosztja sereg�t: a Roxfortra a sz�rnyekkel t�mad, a Rendre pedig a hal�lfal�kkal �s a dementorokkal. Mikor a professzor besz�mol�ja v�g�re �rt, k�r�ltekintve s�padt arcokat l�tott. Agatha volt az els�, aki meg b�rt sz�lalni.

  –Teh�t, ha j�l �rtem, nincs m�s dolgunk, mint felk�sz�lni – mondta nyugodt hangon – De te – fordult Pitonhoz – most m�r ne menj vissza k�mkedni. Voldemort m�r �gy is gyanakszik r�d, a n�v�reimnek pedig semmi percbe sem telne leleplezni t�ged.

  Piton egy fejb�lint�ssal tudom�sul vette a tan�csot, �s mintegy bele is egyezett, hogy ezut�n n�mileg kisebb vesz�lyben fog �lni – eg�szen a t�mad�s kezdet�ig. Az, hogy Piton az � oldalukon harcol majd, egy�rtelm� volt. Semmik�ppen sem maradt volna ki, �s a hal�lfal�k oldal�n sem volt hajland� k�zdeni – �gy maradt a F�nix Rendje, ahova sz�ve szerint is tartozott.

  Agatha �beren aludt. Hogy nem lehet teljesen nyugodt az �lma, azt m�r r�ges-r�g megszokta. K�t nap telt el Piton utols� jelent�se �ta, s � az�ta megpr�b�lt m�g jobban felk�sz�lni, �s felk�sz�teni Harryt is.

  A fi�t �lmai k�nozt�k. Minden �jjel arra �bredt fel, hogy egy v�r�s szemp�r n�z r� fenyeget�en, �s olyankor az �lom �s val�s�g hat�ra meglehet�sen elmos�dott sz�m�ra. M�r nem �rezte meg a s�t�t m�gus hangulat�t, de azt tudta, hogy Voldemort sokszor gondol r�.

  Aznap �jjel Agath�t is felverte valami, b�r m�r nem eml�kezett az �lomra. Sz�th�zta �gya f�gg�ny�t, felvette p�lc�j�t az �jjeliszekr�nyr�l, �s felkelt. Tapasztalatai �bers�gre intett�k. Az ablakhoz l�pett, �s kin�zett az �jszak�ba. Odakint a park csendbe burkol�zott s a f�k k�z�tt teljes s�t�ts�g honolt.

  Agatha csak a csillagok f�ny�re hagyatkozhatott, de a szeme �les volt. Legal�bb t�z percig k�mlelte a kertet, arra sz�m�tva, hogy megjelenik ott valami – vagy valaki, de semmi sem mozdult, �gy h�t visszament az �gy�hoz. Nem tudott visszaaludni. M�g sok�ig fek�dt �bren, a p�lc�j�t a keze �gy�ben tartva �s a mennyezetet b�mulva, eg�szen addig, am�g a pirkadat els� f�nysugarai be nem hatoltak a szob�ba.

  Nem csak Agatha volt �bren akkor �jjel. J� n�h�ny m�rf�lddel arr�bb, Little Hangletonban, a f�lelmetes �rnyak uralta Denem-h�z egyik ablak�ban egy f�rfi �llt.

  A k�ria kertje rendezetlen, m�r-m�r �serd�szer� volt, s minden zegzug�ban s�t�ts�g honolt. A f�rfi nem is figyelt r�, hogy mit l�t. Gondolataiba mer�lve b�mult ki a s�t�ts�gbe. M�r nem sz�tt terveket – el�z� nap adta ki a parancsot a hal�lfal�knak. Tudta, hogy mindannyian felk�sz�ltek, amennyire lehet. Egyetlen szem�ly jelenl�te aggasztotta csak: Agatha Griffend�l�. Ha � ellene fog harcolni, akkor a gy�zelem nemhogy k�ts�ges, de szinte es�lytelen. �s ott lesz Potter is... De nem, egy gyerek nem �llhat az �tj�ba, �s b�rmi t�rt�nj�k is, most v�gre le fogja gy�zni �t v�g�rv�nyesen. � sokkal er�sebb Pottern�l, ak�rmi volt is az eddigi p�rbajaik eredm�nye. �s most a – rem�nyei szerint – utols� �sszecsap�sban nem fog kudarcot vallani. Potter v�gre meghal...

  M�g mindig nem ismerte a j�slat teljes tartalm�t, csak az els� fel�t, �s az semmit sem mondott a v�gs� k�zdelemr�l. Abban sem volt biztos, hogy ha m�r � �s a hal�lfal�i benn vannak a kast�lykertben – mert vil�gos volt sz�m�ra, hogy a Roxfort�n�l is er�sebb v�d�b�b�jok biztos�tj�k Griffend�l kast�ly�t, ez�rt oda nem mehetnek be – de a dementorokat val�sz�n�leg nem fogj�k tudni bevinni a kertbe. �ket Agatha v�d�b�b�jai biztosan kitiltj�k.

  Griffend�l kast�ly�ba csak egyetlen hal�lfal� tehette be a l�b�t. � volt az, aki t�j�koztatta a F�nix Rendj�t a tervekr�l. Ez�rt nem indult el a tan�v a Roxfortban.

  A f�rfi �k�lbe szor�totta a kez�t. Ha v�gre kider�thetn�, hogy ki az �rul�... De az most minden bizonnyal ott van, a kast�lyban. Ott lesz a csat�ban is, �s �ellene fog harcolni - m�r ha mer ellene harcolni.

  A f�rfi m�g mindig a horizontot b�multa a t�volban, a f�k f�l�tt eln�zve. S mikor a nap aranyl� f�nye megvil�g�totta az ablakot, ahol a f�rfi �llt, � ezt gondolta mag�ban: Ma este minden eld�l.