19. fejezet

A Roxfort �s a Griffend�l kast�ly

  H�rom nap telt el, mi�ta a F�nix Rend megk�zd�tt a hal�lfal�kkal. H�rom hossz� �s zs�folt nap. A Rend m�g mindig a Grimmauld t�ri h�zban lakott, �s Agatha el�rel�t� m�don csak v�gsz�ks�g eset�n engedte ki �ket az utc�ra. Voldemort szerint ugyanis a hal�lfal�k most m�g nagyobb vesz�lyt jelentenek. A f�rfi tudott r�la, hogy egykori h�vei most Melanth��kat k�vetik. A S�t�t Jegy m�g mindig �sszek�t�tte �ket egym�ssal, �s Voldemort �gy k�nnyen meg tudta �llap�tani, hogy hol vannak �s mit csin�lnak a hal�lfal�k.

  H�rom hossz� nap, egy sz�k helyen �sszez�rva a rendtagokkal…

  Ez nagyon megviselte Voldemortot. Hi�ba �rezte jogosnak, hogy napj�ban t�bbsz�r durva, indulatos megjegyz�seket v�gnak a fej�hez – f�leg a Weasley-gyerekek – de b�ntotta a dolog.

  Term�szetesen Piton sem lett kedvesebb hozz�… Voldemort m�r t�ltette mag�t az egykori hal�lfal� �rul�s�n, de soha nem kedvelte k�l�n�sebben a f�rfit, �gy most – gy�l�sek kiv�tel�vel – kereszt�ln�zett rajta. J�l tudta, hogy a sz�v�lt�s veszeked�shez, esetleg p�rbajhoz vezetne.

  H�rom ember volt mind�ssze a h�zban, akikkel nyugodtan tudott besz�lni. Az egyik�j�k term�szetes m�don Agatha volt. A m�sik R�mszem Mordon, aki m�g mindig nem felejtette el a f�rfinak a j� �tven �vvel ezel�tti tett�t.

  A harmadik ilyen ember, b�rmily meglep� legyen is, Harry volt. �gy t�nt, hogy kettej�k k�z�tt az els� besz�lget�s elsim�tott minden g�tat, �s Agatha m�r biztosra is vette, hogy �gy k�zt�k nem lesz akad�lya a sz�vets�gnek. A h�rom nap alatt sokszor tal�lkoztak a h�zban, hisz az ennyi embernek nagyon sz�k volt.

  Aki a legellens�gesebben viselkedett vele szemben, az Molly Weasley volt. � a legt�bbsz�r nem volt hajland� a konyh�ban maradni, ha Voldemort bej�tt, �s ha m�gis �gy esett, hogy p�r sz�t kellett v�ltaniuk, a n� csak Gyilkosnak nevezte. Voldemort viszont t�rt�ztette mag�t vele szemben. Agatha figyelmeztette is �t egy alkalommal, hogy nagy t�relmet kell tan�s�tania a renddel szemben.

  A harmadik napon gy�l�st tartottak, amire most el�sz�r Voldemort is hivatalos volt, �s az �letben maradt hal�lfal�k �gy�t k�sz�ltek kit�rgyalni. Voldemort elmond�sa szerint mind�ssze huszonh�t hal�lfal� maradt, a t�bbieket siker�lt meg�lni�k.

  �m a besz�lget�s vit�ba fulladt.

  Agatha r�j�tt, hogy ebben a h�zban nem maradhatnak. Harry is eml�tette neki m�r, hogy minden Siriusra eml�kezteti itt. A rendtagok k�z�tt pedig hatalmas volt a fesz�lts�g. �gy Agatha a meghi�sult gy�l�s bez�r�sa ut�n bejelentette, hogy felkeresi a Roxfortot �s a Griffend�l kast�lyt, megn�zni, hogy mi maradt bel�l�k.

  A n� �jjel, j�val s�t�ted�s ut�n, holtf�radtan t�rt vissza a r�gi Black-h�zba. Bel�pett az ajt�n, akaratlanul is olyan nagy zajjal, hogy Mrs Black az el�szob�ban egyb�l rik�csolni kezdett. Agatha egyetlen Silencium-b�b�jjal elhallgattatta, �s az eb�dl� fel� indult, hogy valami harapnival� ut�n n�zzen. Azt hitte, hogy egyed�l lesz, de meglepet�s�re az �sszes rendtag fenn volt m�g, �s r�juk oly kev�ss� jellemz� m�don halkan besz�lgettek vacsora k�zben. Voldemort is jelen volt, �s felkapta a fej�t Agatha �rkez�s�re. Mindenki eln�mult, ahogy a n� becsukta az ajt�t, �s k�rd�n tekintettek r�.

  Agatha leroskadt a Voldemort melletti sz�kre, maga el� h�zta a ragus t�lat, �s els� dolga volt dupla adagot szedni a t�ny�rj�ra. Ek�zben mag�ban mosolygott a r�szegez�d� v�rakoz� tekintetek keresztt�z�ben. V�g�l lassan, egy hossz� s�hajt�s k�s�ret�ben sz�lalt meg.

  –A Roxfort a f�lddel lett egyenl�v� – mondta, majd Voldemortra pillantva hozz�tette – A sz�rnyek t�k�letes munk�t v�geztek.

  –Ez volt a dolguk – jegyezte meg feszengve a f�rfi.

  Piton el�bb s�t�t pillant�st vetett az egykori Nagy�rra, majd Agath�hoz int�zte szavait:

  –Ott vannak m�g az �ri�sok? – k�rdezte.

  –Nem, m�r teljesen �res volt minden, mikor ott j�rtam – v�laszolt a n� – Val�sz�n�leg a sz�rnyek szabadon k�sz�lnak – �jra s�hajtott, �s halkan hozz�tette – rem�lem, a Denem k�ri�ban randal�roznak.

  Voldemort Agath�ra n�zve egyet�rt�en b�lintott.

  A n� v�gigj�rtatta a szem�t a fiatalkor�akon.

  –Val�sz�n�leg �j iskol�t kell keresn�nk nektek, m�ghozz� min�l hamarabb.

  –A Roxfort fog m�g �llni? – k�rdezte rem�nykedve Hermione.

  –Nem tudom – sz�lt Agatha – Megpr�b�lhatjuk �jra�p�teni, ha a n�v�reimnek v�g�k.

  –Addig �n mindenk�ppen maradok – jelentette ki Harry.

  –Igen, sz�ks�g is lesz r� – b�lintott Agatha – n�lk�led nem sokra megy�nk. De van j� h�rem is – v�ltott t�m�t a n�, mire mindenkinek felcsillant a szeme – a Griffend�l kast�lyba ak�r most azonnal visszamehet�nk. A roxforti h�ziman�k valahogy megtal�lt�k, oda menek�ltek, �s m�r rendbe is tett�k. A kast�ly biztons�gosabb is, mint ez a h�z – n�zett k�rbe Agatha – a kertet v�d� b�b�jokat meg�j�tottam �s kib�v�tettem, �s most m�r szinte lehetetlen megt�rni �ket.

  –Kirekeszti Melanth�t �s Sad�t? – vonta fel a szem�ld�k�t Voldemort.

  –Griffend�l ut�dait k�ptelens�g lenne kiz�rni onnan. De a hal�lfal�k ellen teljes v�delmet ny�jt.

  –�s az el�g? – k�rdezte Hermione – �gy �rtem, hogy ha a n�v�reid is ott lesznek, akkor �k be tudnak j�nni…

  –Melantho �s Sado nem olyan ostob�k, hogy ellens�ges ter�leten t�madjanak – v�laszolt nyugodt hangon Agatha.

  –K�szi – mosolyodott el Voldemort.

  A F�nix Rend �gy m�g aznap �jszaka visszaindult a Griffend�l kast�lyba. A h�ziman�k lelkesen fogadt�k �ket. Dobby azonnal kisz�rta Harryt az �rkez�k k�z�l, �s kit�r� �r�mmel szaladt oda hozz�.

  –�r�l�k, hogy itt vagy, Harry Potter, uram!

  Harry zavartan mosolygott, mik�zben a man� a kez�n�l fogva r�ngatta befel� a kast�lykapun.

  Agatha nyugodt l�ptekkel k�vette �ket a kerten �t. F�jdalmas pillant�st vetett a sz�k�k�t helye fel�, aminek a romjait m�r teljesen eltakar�tott�k a h�ziman�k, de a hi�nya m�gis keser� �rz�seket �bresztett benne. Igyekezett, hogy ezt ne mutassa ki a t�bbiek fel�.

  A l�ngol� f�kly�k gy�ny�r�, hull�mz� f�nnyel fogadt�k �ket az el�csarnokban. A rendtagok boldogak voltak, hogy visszat�rhettek ide.

  Harry m�snap reggel kor�n �bredt, hab�r az �jszaka nem sokat aludt. Ahogy kinyitotta a szem�t, megnyugtatta a b�rsonyf�gg�ny v�r�s sz�ne, ami megt�rte a hajnali nap besz�r�d� sugarait.

  Gyorsan felkelt �s mag�ra h�zta a ruh�it. Odalent, az eb�dl�ben senkit sem tal�lt, �s a kast�ly is �res volt m�g ezen a korai �r�n. Kil�pett h�t a t�lgyfa kapun, �s �lvezettel hagyta, hogy a reggeli, cs�p�s sz�l az arc�hoz �rjen. S�t�lni volt kedve ma reggel – nem gondolni arra a harcra, ami m�r lezajlott, sem arra, ami csak ezut�n k�vetkezik majd. Amint a kert �sv�nyeit j�rta, maga sem tudta, hogyan, de a kast�ly m�g� ker�lt. A h�ts� kertben m�r sokkal kevesebb fa �llt, �s ink�bb a tiszt�sok voltak jellemz�ek. Volt azonban egy v�ltoz�s: �t kereszt alak� fejfa �llt �t kis dombon.

  Agatha is ott volt. Az egyik s�r el�tt guggolt, �s a kez�ben tartott valamit – Harry ilyen messzir�l nem l�tta, mit.

  Vissza akart fordulni, hogy ne zavarja meg �t, de a n� �szrevette, �s hirtelen fel� ford�totta az arc�t. Intett Harrynek, hogy j�jj�n k�zelebb, �s egy halv�ny mosolyt er�ltetett az arc�ra. Harry sz�t fogadott, �s lassan oda�rt Agatha mell�. A n� arca olyan szomor� volt, amilyennek Harry m�g sohasem l�tta, a szemei is kis�rtak, �s v�gtelen b�natot t�kr�ztek, ahogy a s�rkeresztet n�zte – de nem l�tta. A kezeiben apr� vadvir�gokat tartott.

  Harry habozott, �s hogy ne kelljen Agatha tekintet�t l�tnia, ink�bb a s�r fel� fordult. Ahogy elolvasta a feliratot, olyan �rz�se t�madt, mintha sz�ven �t�tt�k volna. Albus Dumbledore neve �llt rajta.

  –K�t �vvel volt fiatalabb n�lam – sz�lalt meg hirtelen, rekedt hangon Agatha – M�g a Roxfortb�l eml�kszem r�… – elcsuklott a hangja, �s ink�bb nem fojtatta.

  Harry nem tudott megsz�lalni. �rezte, hogy az � tork�ban is gomb�c k�szik felfel�.

  –Eddig nem volt id�nk gy�szolni – folytatta a n�, m�g mindig rekedten – Most tal�n van r� n�h�ny perc�nk. Albus – sz�l�totta meg a halottat – �r�kre eml�kezni fogunk r�d, �s mindarra, amit tett�l. Te volt�l az egyetlen k�z�l�nk, aki t�nyleg szembe mert sz�llni a gonosszal. Te volt�l az, aki soha senki el�l nem h�tr�lt meg. �s mindig seg�tett�l mindenkinek. Mindig megbocs�tott�l – Agatha hangja itt v�gleg elcsuklott, �s �jabb k�nnyek csordultak le az arc�n.

  Harry azt hitte, hogy a vir�gokat a s�rra fogja tenni, de a n� fel�llt, kit�rta karjait �s behunyta a szem�t. A fi�nak olyan �rz�se volt, mintha Agatha most l�lekben nagyon messze j�rna. A sz�l feler�s�d�tt egy pillanatra, �s a vir�gok szirmait let�pve az �t s�rdombra rep�tette. Mintha s�gott volna valamit a sz�l, �s az csak Agatha sz�m�ra lett volna �rthet�.

  D�lben a nappaliban gy�lt �ssze a F�nix Rend. Mindenki elfoglalta megszokott sz�k�t, �s �resen hagyt�k azok�t, akik m�r soha nem fognak visszat�rni. Voldemort Agatha mellett kapott helyet.

  –Egy feladatunk van h�tra – kezdte Agatha – a n�v�reim ellen harcolni. J� esetben elegen lenn�nk n�gyen, de mivel Melantho �s Sado megnyert�k maguknak a hal�lfal�kat, ez�rt ti is fogtok kelleni, mert r�juk nek�nk nem lesz id�nk. A gy�zelmet sajnos nem vehetj�k biztosra, de mindenk�ppen ki kell �llnunk ellen�k. Azt a k�rd�st szeretn�m feltenni nektek, hogy k�z�letek ki az, aki hajland� lesz �jra szembesz�llni a hal�lfal�kkal?

  Majdnem mindenki felemelte a kez�t. Csak Ginny �s Molly Weasley volt kiv�tel, �s Agatha meg�rt� b�lint�ssal egyezett bele a kimarad�sukba.

  –Remek. Ezek szerint elegen lesztek ti is. De van m�g valami – itt sz�netet tartott, �s csak egy hossz� s�hajt�s ut�n folytatta – Lucius Malfoy nagyon er�s hal�lfal�, �s �ellene k�z�letek is �ssze kell fognia n�h�ny embernek.

  –Nem akarom hallani annak a s�t�nnak a nev�t! – fakadt ki Molly.

  Agatha lehajtott fejjel, megjegyz�s n�lk�l vette tudom�sul a k�zbesz�l�st, de Voldemort nem �llta meg sz� n�lk�l.

  –Pontosan az a c�ljuk, hogy ne merj�tek kimondani a nev�t! – mondta hat�rozottan – Most � veszi �t a helyemet.

  A bejelent�st d�bbent csend fogadta, �s a rendtagok j� n�h�ny percig nem is t�rtek magukhoz.

  Majd Harry hitetlenkedve fordult Voldemort fel�.

  –Ugyanazzal az �tokkal ir�ny�tj�k �t is, mint t�ged? – k�rdezte.

  –Dehogy – r�zta a fej�t a f�rfi – Lucius eset�ben nincs sz�ks�g arra az �tokra. � veszi �t a helyem – ism�telte meg, – eredetileg is ez volt a terv, ha valami t�rt�nik velem, csak ezt kett�nk�n k�v�l senki nem tudta. Gondolom, Melantho is �t tal�lta legalkalmasabbnak a feladatra.

  Harry keze �k�lbe szorult, de miel�tt v�laszolhatott volna, kiny�lt az ajt�, �s mindenki meglepet�s�re Draco Malfoy l�pett be rajta.

  Megjelen�se hasonl� reakci�t v�ltott ki a rendtagok k�r�ben, mint a Grimmauld t�ri konyh�ban Voldemortt�. Mindenki, m�g az egykori nagy�r is felpattant �s p�lc�t szegezett r�. Egyed�l Agatha nem emelte fel a saj�tj�t.

  Draco pontosan ilyen fogadtat�sra sz�m�tott, �s fel is k�sz�lt r�.

  –Mit keresel itt? – k�rdezte hitetlenkedve Agatha.

  –�n a Nagy�rnak esk�dtem h�s�get – v�laszolt Draco hat�rozottan.

  Agatha Voldemortra mosolygott, �s halkan megjegyezte:

  –J� lenne, ha ezt a t�bbi hal�lfal� is tudom�sul venn� – mondta, majd hangosabban folytatta – Voldemort most vel�nk van. �t k�vetve te is csatlakozn�l hozz�nk?

 Draco j�l l�that�an nyelt egyet, majd b�lintott, de nem sz�lt egy sz�t sem. A n� ves�be l�t� pillant�st vetett r�.

  –Akkor �lj le k�z�nk! – mondta v�g�l Agatha, �s maga mell� var�zsolt egy sz�ket.

  Draco, mint aki hirtelen az oroszl�n barlangj�ban tal�lja mag�t, nagyon bizonytalan l�ptekkel indult el arra, �s a rendtagok figyel� szemeinek keresztt�z�ben f�lszegen le�lt a sz�k sz�l�re.

  –Engedj�tek le a p�lc�itokat – sz�lt k�nnyed�n Agatha, mik�zben maga is helyet foglalt – Draco nem hazudik. Ha m�sk�pp lenne, a kert sem engedte volna be, vagy a kast�lyban sz�lalt volna meg a riaszt�. Megb�zhatunk benne.

  A rendtagok, els�k�nt Voldemort k�vette a n� p�ld�j�t, majd lassan a t�bbiek is napirendre t�rtek az eset f�l�tt, b�r m�g mindig bizalmatlanul m�regett�k az �j j�vev�nyt.

  –Honnan tudod a nevem? – k�rdezte halkan Draco.

  –Sajnos �gy �ll a helyzet, hogy a Malfoyok nev�t mind�r�kre megjegyezt�k – v�laszolt hasonl� hanger�vel Agatha.

  –�n nem az ap�m vagyok! – csattant fel Draco.

  –Ezt tudom. Ap�ddal val�sz�n�leg nem �gy viselkedn�nk. – a n� hangja nyugodt �s h�v�s maradt – De �gy t�nik, hogy te val�ban h�s�ges hal�lfal� vagy.

  –Ahhoz maradok h�s�ges, akinek h�s�get esk�dtem – jelentette ki a fi� – �s ez �ltal seg�tek a F�nix Rendnek, ha az elfogadja a seg�ts�gemet.

  –Miben tudn�l te seg�teni? – k�rdezte Harry.

  Draco mintha nem hallotta volna a k�rd�s g�nyos hangv�tel�t, k�szs�gesen v�laszolt:

  –H�rom nap m�lva az ap�m �tveszi a Nagy�r szerep�t. Addig a hal�lfal�k felk�sz�letlen�l �rn� egy t�mad�s, de arra sz�m�tanak, hogy a N�gyek Sz�vets�ge csak j�val k�s�bb fog megalakulni, ez�rt roppant r��r�sen veszik az �gyet. De ha t�madnak, akkor Melantho �s Sado is jelen lesz, �s most nem fognak elk�sni – Draco elhallgatott, �s v�rakoz�an n�zett k�r�l.

  A nappaliban fel�l�nk�l� suttog�s hallatszott, majd Agatha zeng� hangja t�lt�tte be a szob�t.

  –Azonnal had�zenetet k�ld�nk a n�v�reimnek. A csata helysz�ne ez�ttal semleges ter�let kell, hogy legyen, �s erre a legalkalmasabb a Roxfort. Ha val�ban �gy �ll a helyzet, akkor holnap m�r sor is ker�l az �tk�zetre – Agatha v�gighordozta a tekintet�t a jelenlev�k�n, de senki nem ellenkezett – Voldemort, Harry, Perselus, k�szen �lltok?

  Az eml�tettek egy emberk�nt b�lintottak.

  –Holnap �jf�lkor legyen h�t. Melantho meg fog felelni a kih�v�snak.

  Agatha egy pergament �s penn�t vett el�, �s ott az asztaln�l neki is l�tott a lev�l�r�snak. Csakhamar k�sz is lett vele, �s kis hengerbe csavarta a pergament.

  –Nem b�zhatjuk egy bagolyra ezt az �zenetet – sz�lalt meg.

  –Majd �n elviszem – aj�nlkozott Draco.

  –Nem – r�zta a fej�t Agatha – ha te menn�l, akkor azonnal lebukn�l a n�v�reim el�tt, �s val�sz�n�leg meg�ln�nek. Valaki m�s kell.

  –�n megyek – sz�lalt meg Bill Weasley. 

  Agatha b�lintott.

  –Gyere velem – mondta neki, �s Billel a nyom�ban kiment a nappalib�l.

  A m�sodik emeletre mentek fel, eg�szen a folyos� v�g�ig, ahol egy falik�rpit m�g�tt rejtekajt� ny�lt. Bill �gy gondolta, Agath�n k�v�l senki sem tudott r�la, �s ahogy az ajt� kit�rult, igazol�st v�lt nyerni a feltev�s�re.

  Odabent a legelk�peszt�bb feketem�gi�s holmik sorakoztak. Tiltott b�jitalok tiltott hozz�val�i, f�lelmetes kin�zet� dobozok, amelyek ki tudja, mit rejtettek, k�gy�t mint�z� szelenc�k, fekete kardok, �s az ajt�val szemben a falon kifesz�tve Agatha r�gi tal�rja, melyen a Griffend�l N�v�rek jelk�pe d�szelgett.

  A n� most a fal mellett �ll�, riaszt� kin�zet� szekr�nyhez l�pett, �s az egyik fi�kj�b�l kivett egy ez�st nyakl�ncon f�gg�, oroszl�nt �s k�gy�t form�z� med�lt. Gyorsan visszadugta a fi�kot, �s az ajt�ban t�tott sz�jjal �ll� Billhez l�pett.

  –Ha ez rajtad lesz, Melanth��k tudni fogj�k, hogy �n k�ldtelek, �s nem fognak b�ntani. Aki ezt a jelv�nyt viseli, ahhoz a hal�lfal�k nem mernek ny�lni, sz�val biztons�gban leszel.

  Bill n�m�n b�lintott. Agatha a nyak�ba akasztotta a nyakl�ncot, �s a kez�be nyomta a levelet.

  –Ne k�slekedj vele, vidd el min�l hamarabb! – mondta m�g neki.

  Bill azonnal engedelmeskedett, �s sietve indult el a folyos�n.

  Agatha utolj�ra visszan�zett a szob�ba �s gondosan becsukta az ajt�t maga m�g�tt. A falik�rpit mag�t�l visszalebbent a hely�re, mintha semmi sem lenne m�g�tte.