24. fejezet

Beteljesedett J�slat

  A Griffend�l kast�ly rajz� m�hkasra eml�keztetett. M�r beesteledett, az els� csillagok is kigy�ltak, �s a rendtagok egyszer�en nem tal�lt�k a hely�ket. A legt�bbj�ket az aggasztotta, hogy ism�t szembe kell sz�llniuk a lelketlen hal�lfal�kkal. N�gyen viszont – Agatha, Voldemort, Piton �s Harry a miatt agg�dtak, hogy vajon melyik�k melyik elem ir�ny�t�s�nak hatalm�t kapja majd, �s ki lesz a k�zvetlen ellenfele.

  Harry att�l rettegett, hogy ha a N�v�rek valamelyik�t kapja, akkor a p�rbaj az � r�sz�r�l n�h�ny pillanat alatt v�get �r. Voldemort viszont mindenk�ppen Melanth�val akart megk�zdeni, b�r tiszt�ban volt vele, hogy a hatalma nem �r fel a n��vel.

  Tizenegy �rakor a gy�l�steremben �lt �ssze a F�nix Rendje. Utols�nak Agatha �rkezett, kez�ben egy vastag �s szemmel l�that�an �sr�gi k�nyvet hozva. �vatosan tette le az asztalra, majd le�lt Voldemort �s Piton k�z�.

  –Mit hozt�l nek�nk, Agatha? – k�rdezte k�v�ncsian Hermione. A l�ny volt az egyetlen, aki valami miatt nem agg�dott a csata v�gett.

  A n� titokzatosan elmosolyodott.

  –Eddig nem akartam elmondani nektek, hogyan sz�l a J�slat, amelyet m�g a r�gi id�kben a N�gy Alap�t� hallott, de most �gy �rzem, elj�tt az ideje, hogy megtudj�tok. Hiszen egy �ra m�lva ti is l�thatj�tok val�ra v�lni.

  –Mondd m�r! – s�rgette Harry.

  Agatha leheletfinoman nyitotta ki a k�nyvet. A t�r�keny lapok engedelmesen sz�tv�ltak kez�nek �rint�s�t�l.

  Voldemort belepillantott a k�nyvbe, �s meglep�dve tapasztalta, hogy az �si, ny�legyenes k�z�r�ssal �r�dott, ami egy�ltal�n nem kopott meg az id�k folyam�n.

  –Griffend�l Godrik jegyezte le valaha – magyar�zta Agatha, majd � maga is a k�nyvbe n�zett, �s hangosan f�lolvasta a fejezet c�m�t – A Roxfort M�gusiskola-alap�t�k ut�dainak v�gs� harca – sz�netet tartott, �s k�rbepillantott a teremben. A rendtagok t�k�n �lve v�rt�k, hogy folytassa, �s a n� nem is k�slekedett tov�bb, k�nnyed�n �s er�teljes hangon olvasta fel az �si sz�veget, mai �rtelmez�ssel – Az �v tizedik h�napj�nak els� hajnal�n hallottam ezt a j�slatot h�rom t�rsammal. Olyan volt, mintha hegyek gyomr�b�l sz�lna, a m�lys�gek legm�lyebbir�l, a f�ld magass�g�nak legmagasabbj�r�l. A pr�f�cia, mely ut�daink utols� csat�j�t j�solja meg, m�lyen az eszembe v�s�d�tt. Most ide jegyzem le, mert az emberi elme feled�keny, de az �r�s megmarad.

  „Ezer �v m�lt�n n�gy sz�ll szembe n�ggyel, az ut�dok egym�ssal. Mindegyik�k az elemek erej�vel harcol majd, s csak T�z lesz k�pes legy�zni a T�zet, ahogy V�z a Vizet, Sz�l a Szelet, F�ld a F�ldet. Nyolcuk harca elker�lhetetlen, hisz a fekete �s a feh�r m�gia k�pvisel�i mindannyian, de n�gy�k a feh�r fel�, n�gy�k a fekete fel� hajlik. B�r p�rbajokban harcolnak, sz�vets�g�k elker�lhetetlen. Egyezni�k kell Sz�vben, C�lban �s V�rben. A S�t�t harcosok a k�vetkez�k lesznek: a Legid�sebb N�v�r, a K�z�ps� N�v�r, a H�vek �j Vez�re, s az �j Vez�r Fia. A Vil�gos harcosok a k�vetkez�k lesznek: az �tkozott, a Harmadik N�v�r, az �rul� �s a T�l�l�. Ha utols� harcuk v�g�re �r, elpusztul az, ami addig �si volt, �s f�lt�mad, ami elpusztult.”

  Agatha feln�zett, �s �rtetlen arcokat l�tott maga k�r�l.

  –Ez… mit jelent? – k�rdezte Ron.

  –A J�slat vil�gosan utal a Nyolcak Harc�ra, ahogy azt Godrik a k�s�bbiekben nevezi, valamint megjel�li azokat is, akik az elemek erej�vel harcolnak.

  –De nem mondja meg, ki melyikkel – sz�lt k�zbe Harry.

  –Ne agg�dj! – mosolygott Agatha – Azt legal�bb tudni lehet, hogy melyik�nk kivel fog p�rbajozni.

  –A H�vek �j Vez�re lenne Lucius Malfoy? – k�rdezte Piton.

  –Igen, � – b�lintott Voldemort.

  Piton nyelt egyet, majd h�trad�lt a sz�ken.

  –Akkor vele fogok harcolni… – suttogta.

  –�n pedig Drac�val – mondta Harry, majd Agath�hoz fordult – Nem utal a J�slat arra, hogy hogyan lesz v�ge?

  –Nem, semmi ilyesmit nem mond, m�g Godrik sem, pedig � megpr�b�lta megfejteni. – cs�v�lta a fej�t Agatha, �s becsukta a k�nyvet – Term�szetesen Melantho �s Sado is ismerik a J�slat tartalm�t – fordult �jra a Rend fel� – Mardek�r Malaz�r is lejegyezte hasonl� megfontol�sb�l.

  –De a hal�lfal�k �s a Rend harc�t sem eml�ti – sz�lt Tonks.

  –Val�ban nem – ismerte el Voldemort, aki a jelek szerint �pp olyan j�l ismerte a sz�veget, mint Agatha – de mivel Melanth��k hozz�k �ket, ez�rt sz�ks�g lesz r�tok is.

  –�s m�r indulhatunk is ak�r… - tette hozz� Agatha fel�llva a sz�kr�l.

  –Csak m�g valami – sz�lt Harry bizonytalanul – Holnap… Okt�ber elseje lesz.

  –Pontosan ezer �vvel azut�n, hogy a J�slat elhangzott – b�lintott Agatha, majd hozz�tette - Ez�rt id�z�tettem a csat�t erre az �jszak�ra.

  Harry elismer�ssel n�zett a k�nyvre, majd halkan megjegyezte:

  –Ha Trelawney tudna ilyen pontosan j�solni…

*

  Roxmortsba hoppan�ltak. A falu kihalt volt ezen a k�s�i �r�n. Az utc�csk�k s�t�ten �s�tottak, s a m�ly csendet csak a rendtagok l�pteinek zaja t�rte meg. Igyekeztek min�l halkabban menni, mik�zben a Roxfort romjai fel� siettek. Mikor ki�rtek a falub�l, nem az a l�tv�ny v�rta �ket, amit sz�v�k szerint v�rtak. A sz�ztorny� kast�ly nem volt sehol. Helyette csak a telihold fogadta �ket.

  Harrynek elszorult a torka, ahogy a hegytet�re n�zett, ahol az iskol�nak kellett volna lennie. De most nem volt szabad erre gondolnia…

  Ahogy a kapuhoz, jobban mondva annak kid�lt oszlopaihoz �rkeztek, Agatha meg�ll�totta a menetet, �s fel�ll�totta az eddig is oly j�l bev�lt pajzsot. Nagyobb biztons�gban indultak el a harcmez� fel�.

  –Hamarabb �rkezt�nk – jegyezte meg Voldemort, aki mindv�gig Agatha mellett haladt.

  –Csak n�h�ny perccel – intette le a n�, majd komoly tekintettel hozz�tette – Ne hidd, hogy m�g nincsenek itt…

  –Tudom, hogy itt vannak – s�hajtott a f�rfi.

  Ahogy ezt kimondta, �tkok z�por�ban tal�lt�k magukat. A teret m�r nem csak a hold f�nye vil�g�totta meg, de az �tkok sugarai – rengeteg felcsap� z�ld f�nynyal�b – is elegend� vil�goss�ggal szolg�ltak.

  A pajzsnak h�la, nem �rt�k el �ket a gyilkos sugarak.

  Agatha szembefordult vel�k.

  –Felk�sz�ltetek? – k�rdezte t�lharsogva a hal�lfal�k ord�t�sait. A rendtagok elsz�ntan n�ztek r�, t�bben b�lintottak is – Feloldom a pajzsot! – mondta m�g a n�, de m�r nem volt sz�ks�g r�, hogy meg is tegye.

  Melantho egy j�l c�lzott �tokkal semleges�tette a b�vk�rt, ami n�h�ny pillanatra l�that� f�nyp�kh�l�v� v�lt, majd szikr�kk�nt sz�r�dott sz�t.

  A csata azonnal megkezd�d�tt. A rendtagok sz�tsz�r�dtak, hogy ellenfelet keressenek maguknak, �s ugyan�gy, mint a hal�lfal�k, �k sem b�ntak k�m�letesen az ellens�ggel. P�r percen bel�l akkora porfelh� keletkezett, hogy a csat�b�l kimarad�k, vagyis a nyolc ut�d m�r nem is l�tott semmit az �tkok felcsap�d� f�nyein k�v�l.

  �k viszont m�r egym�ssal szemben �lltak. Melantho Voldemorttal, Piton Luciusszal, Harry Drac�val, Agatha pedig Sad�val n�zett farkasszemet. Nem haszn�lhattak p�lc�t: �tkaik teljes m�rt�kben hat�stalanok voltak.

  Most m�g s�rget�bb� v�lt a k�rd�s, hogy ki melyik elem ir�ny�t�s�nak hatalm�t kapja.

  A v�lasz nem v�rt m�don �rkezett. Az elemek �nmagukt�l felt�madtak.

  A semmib�l t�z gyulladt Draco �s Harry k�z�tt, majd k�t r�szre v�lt, megk�zel�tette �s k�rbefogta �ket, an�lk�l, hogy �getett volna, majd kiny�jtott tenyer�kben kihunyt.

  V�z t�rt fel a f�ld al�l, Piton �s Lucius Malfoy k�z�tt. Ugyan�gy, mint a t�z, � is k�rbevette „ir�ny�t�it”, de nem �ztatta el �ket, csak visszah�z�dott.

  A f�ld megremegett �s kett�v�lt Voldemort �s Melantho k�z�tt. K�t f�ldoszlop emelkedett fel, majd borult fel�j�k.

  A sz�l volt az utols�, amely f�lt�madt. Agatha �s Sado haj�t lobogtatta meg, belekapott hossz� tal�rjukba, majd elcsitult.

  Amint mind a n�gy elem megmutatta mag�t, kezdet�t vehette a harc. Harrynek �s Drac�nak els� dolga volt egy-egy t�zcs�v�t gy�jtani �s azt egym�s fel� dobni. Eredm�nyt azonban nem �rtek el, hiszen a k�t t�z kioltotta egym�st.

  Lucius �s Piton egym�st pr�b�lt�k megfojtani, m�ghozz� �gy, hogy v�zoszlopot emeltek a m�sik k�r�. �gy t�nt, Lucius van jobb helyzetben: az �t fojtogatni hivatott oszlop csak a derek�ig �rt, a Piton k�r�li viszont beter�tette a f�rfit – �m a helyzet szinte azonnal megfordult, �s a v�zoszlopok magass�ga megv�ltozott.

  Sado �s Agatha hasonl�k�ppen eredm�nytelen�l harcoltak. Mindkettej�k haja zil�lt, k�cos volt m�r, de nagyobb k�rt nem tudtak tenni egym�sban.

  Voldemort �s Melantho harcoltak tal�n a leghevesebben. �jabb �s �jabb f�ldoszlopot bor�tottak egym�s fel�, de nem �rt�k el vel�k a m�sikat.

  Egy �ra is eltelhetett �gy, m�g az elemek erej�vel ismerkedtek a harcosok. Egym�snak semmit sem tudtak �rtani.

  Lucius Malfoy tet�t�l talpig csurom v�z volt, ak�rcsak Piton, �s egy�ntet�en unt�k m�r az eredm�nytelen, r�ad�sul �rtelmetlennek t�n� harcot. Piton most v�zsugarat k�ld�tt Malfoy fel�, aki k�nnyed�n kit�rt az �tj�b�l, �s csak �gy mellesleg nyakon �nt�tte ellenfel�t. Perselus leveg��rt kapkodott, de nem hagyta mag�t, �s v�zoszlopot emelt Malfoy k�r�. Az azonban nevetve hi�s�totta meg a f�rfi pr�b�lkoz�s�t, a v�zoszlopot a t�mad�ra ir�ny�tva. Piton ellen�llt, de nem volt sz�ks�ge teljes erej�b�l v�dekezni, �gy siker�lt egy kis z�port var�zsolnia Malfoy f�l�. Az bossz�san tekintett fel, �s mialatt a z�porra figyelt, a v�zoszlop lehullott Perselusr�l.

  –Nem haszn�lj�tok ki rendesen! – ki�ltott oda Agatha, aki imm�r teljes sz�lvihart ir�ny�tott Sado ellen. Azonban az � ellenfele is csak nevetett rajta, mint Lucius Pitonon.

  –Mit k�ne tenn�nk? – k�rdezett vissza t�relmetlen�l Piton. Agatha nem v�laszolt, csak fej�vel a t� fel� intett. A k�t f�rfi egym�sra n�zett, majd eliramodtak az adott ir�nyba, hogy ott folytass�k harcukat. A t� vize szinte azonnal hull�mozni kezdett.

  Harry �s Draco hasonl� helyzetben voltak. A k�t fi� m�g mindig l�ngcs�v�t l�v�ld�z�tt egym�sra, olykor egy-egy t�zoszlopot emeltek fel, de nem �rtek el eredm�nyt. Igaz, mindkettej�k haja �s tal�rja megp�rk�l�d�tt, de a komolyabb t�mad�sok el�l f�lreugrottak. Harry �pp egy b�mulatos hasra es�s ut�n �llt fel.

  –Ezt v�dd ki, Potter! – mondta Draco egy �jabb t�zgoly�ra utalva, amit azt�n Harrynek siker�lt egy ugyanolyannal semleges�tenie.

  –Fel nem foghatom, mi�rt ut�lsz ennyire, Malfoy! – v�gott vissza Harry, mik�zben �jra a t�zoszlop-tr�kkel pr�b�lkozott - Tegnap m�g teljesen m�shogy viselkedt�l!

  –Az�ta t�rt�nt egy-s m�s! – ki�ltott vissza a fi�.

  –Mi? – k�rdezett r� Harry �s m�g magasabbra emelte az oszlopot, ami csak Draco el�tt lobogott, de �t mag�t nem �rte el.

  –Az�ta megismertem az igazi �rn�met!

  Harry nyomban �tl�tta a helyzetet, �s megpr�b�lta az oszlopot k�zelebb tolni Malfoyhoz, de a t�z m�r az utols�kat lobbanta. Pr�b�lt id�t nyerni, hogy gondolkozhasson, �s most egy t�zcs�v�t k�ld�tt ellenfele fel�. Az f�lreugrott az �tj�b�l, �s m�r t�madott is: l�ngokkal k�r�lvette Harryt, de a fi� a k�r k�zep�n f�l m�terre is volt t�l�k, majd k�nnyed�n kioltotta �ket.

  –Mi�rt szeretn�lek? – sz�lalt meg ism�t Draco – Csak az �rn�imnek �s ap�mnak engedelmeskedek, �s nincs sz�ks�gem szeretetre!

  –Mi a helyzet �desany�ddal? – k�rdezte Harry egy �jabb t�zcs�va semleges�t�se k�zben.

  Drac�t azonban m�g jobban felhergelte ezzel, aki egy eg�sz rohan� t�zoszlopot ind�tott el fel�je.

  –Any�m meghalt! – ord�totta.

  Harry nem l�tott m�s lehet�s�get, mint egy ugyanolyan t�zoszloppal v�laszolni, mik�zben odaki�ltotta Malfoynak:

  –T�vedsz! Any�d �l!

  A t�zoszlop meg�llt.

  –Mit mondt�l? – h�kkent meg Draco.

  –Piton �s Voldemort megmentette.

  Draco zavaros szemei egy csap�sra kitisztultak. Mindk�t fi� felhagyott a t�mad�ssal.

  –Ho… hogy mondod? – hebegte Malfoy.

  –Narcissa n�lunk van. M�r fel�bredt, �s nincs semmi baja.

  –Igazat besz�lsz? – k�rdezte m�g mindig hitetlenkedve Draco.

  –Mi�rt hazudn�k? – csattant fel Harry – Ink�bb mondd meg, hogy akarsz-e m�g t�madni, mert ha igen, akkor most…

  –Dehogy akarok!

  Draco Malfoy megk�nnyebb�lt nevet�se m�g sok�ig zengett a csatamez� f�l�tt.

  Agatha �s Sado t�z m�terrel arr�bb k�zd�ttek. A k�t n� sz�lviharokat t�masztott egym�s ellen, de t�l sokra nem jutottak. A tal�rjuk m�r rongyokban l�gott rajtuk, a hajuk csapzottan keretezte arcukat, de m�g csak s�r�l�s sem l�tszott rajtuk.

  Agatha volt az els�, aki megel�gelte az eredm�nytelen harcot. B�r �ssze kellett szednie minden erej�t �s ezzel teljesen v�dtelen�l hagynia mag�t, de m�gis siker�lt egy kisebb torn�d�t megid�znie. Sado ek�zben ugyan�gy tett.

  A k�t torn�d� egym�s ellen semmit sem tudott tenni. Ahogy ir�ny�t�ik egyre k�zelebb parancsolt�k �ket egym�shoz, ahelyett, hogy megsemmis�tett�k volna a m�sikat, eggy� olvadtak �ssze. Sado �s Agatha nagyon k�zel voltak hozz�, �s n�h�ny pillanat ut�n be is l�ptek a forg�sz�lbe – vagy a forg�sz�l olvasztotta mag�ba �ket. Agatha egyb�l a magasban tal�lta mag�t, tal�n t�z-tizen�t m�teren. Sad�t is megl�tta szemk�zt. Elviselhetetlen sebess�ggel p�r�gtek, egyre magasabbra emelkedve. Agatha tudta, ha a torn�d� tetej�hez jutnak, az lehaj�tja �ket. Igyekezett h�t lassan csit�tani a szelet, de Sado – aki tov�bbra is fenn akarta tartani – minden erej�vel arra koncentr�lt, hogy tov�bb p�r�gjenek. Ez a p�rbaj j�, ha t�z percig tartott. Sado v�g�l kimer�lt, a torn�d� pedig azonnal megsz�nt.

  Agatha �t m�tert zuhant, �s t�rdre �rkezett meg. Sado viszont annyira kimer�lt, hogy nem maradt ereje f�kezni a f�ldbe csap�d�s�nak erej�t, �s meghalt.

  M�r csak a F�ld harcosai maradtak. Melantho �s Voldemort azonban nemhogy f�radtak nem voltak, de egyre hevesebben t�madtak egym�snak. �jabb �s �jabb f�ldbuck�kat emeltek, �jabb f�ldoszlopokat, hogy azokat egym�sra bor�ts�k, de kev�s sikerrel. Melantho m�r f�ldreng�seket is keltett maguk k�r�l, de Voldemort megingathatatlanul �llt a l�b�n. A f�rfi most egy szikl�t emelt fel �s azt dobta Melantho fel�, hogy legal�bb megsebes�teni siker�lj�n a gy�l�lt n�t, de az elugrott az �tj�b�l. V�laszul nemcsak f�ldreng�st id�zett el�, de most a talaj is megny�lt Voldemort l�ba alatt. A f�rfi csak �gy tudott v�dekezni, hogy h�tr�bb ugrott, �s ennek k�vetkezt�ben hanyatt esett, de azonnal fel is pattant. � maga is egy f�ldreng�ssel pr�b�lkozott, amit siker�lt is megid�znie, de Melanth�t nem b�rta m�g ell�kni sem. A n�, mintha nem is t�rt�nt volna semmi, egy sziklafalat emelt fel Voldemort f�l�. A f�rfi maga sem tudott m�st tenni, mint odafigyelve eltolni a szikl�t a feje f�l�l.

  Melantho �ktelen haragra gerjedt, �s m�r � maga rohant Voldemort fel�. A szikla id�k�zben mellett�k landolt. A n� el�rte Voldemortot, aki azonban nem h�tr�lt meg Melantho fenyeget� pillant�s�t�l. A n� m�g egy l�p�st tett fel� – �s Voldemort a karjaiba z�rta �t.

  A f�rfi felid�zett mag�ban egy r�gi eml�ket, egy �tkot, amit valaha pont t�le, Melanth�t�l tanult.

  „K�t karommal �t�lellek,

   Sz�ved erej�t elveszem,

   Lelked a semmibe vesz,

   Tested az eny�szet� lesz.”

  Melantho a szem�be n�zett, utolj�ra, k�ny�rg�en. De a teste porr� omlott Voldemort kezei k�z�tt.