Amitől nem lehet szabadulni: Amitől nem lehet szabadulni szerző: Deville A felszín alatt mindig sokkal több rejtőzik, gondolta magában Perselus. Egy régi ellenség lehet sokkal nagyobb is, mint ahogy az látszik. Pláne, ha valaki olyan múlttal rendelkezik, mint ő. Mindig is el akarta felejteni halálfalói tevékenységét. Újra kémkedni is rendkívül nagy kényszert jelentett neki. Undorodott magától, amiket a múltban tett, és amire a jelenben kényszerül. Többször elátkozta magát azért a sok reménytelen áldozatért, akiknek miatta kellett meghalniuk. De a legjobban az a régi eset zavarta. Néhányszor megesik az, hogy a Nagyúr kíváncsi arra, mennyire is bízhat halálfalóiban, ezért egy nagyobb kaliberű küldetést bíz rájuk, mint amire ők hívatottak. Nem volt titok, ő készítette el a bájitalokat és mérgeket hazugságok elleplezésére, gyilkosságokra, vallatásra és egyéb mocskos dolgok végrehajtására. Ám néha neki is közvetlenül gyilkolnia kellett. Az egyik is a maga nemében egyszerű volt: egy halálfalót kellett eltávolítani, aki túl gyáva volt küldetéséhez, ezért megtagadta urát és elmenekült. Mégis, az utólagos következménye, hogy azóta is egy tövis van a szívében. Olyan, amely folyamatosan legyengíti, s tudta, ha hagyja, hogy hozzánőjön, bele fog pusztulni. Mégsem próbált szabadulni tőle. Mert nem lehetett. Már régóta a része volt. Mindez éjjel történt, muglik lakta területen. Ott talált rá a szerencsétlenre. Egy víztározóban kacsáztatta a köveket. Teljesen maga alatt volt, minden rezdülés hatására megrezzent ő is. Először csak nézte, mit csinál. Megállapította, megvan a célszemély. Úgy fog meghalni, ahogy megérdemli: lassan, kínzó fájdalommal. A rejtekhelyéből egy kötöző bűbájt bocsátott rá. Máris a markában tartotta. Visított, mint egy malac, kuncogott akkor magában. A hatásért is tett: azt akarta, hogy a félelemtől a gatyájába vizeljen. - Nocsak, nocsak – sziszegte Perselus gúnyosan – Merre császkálgatunk? Talán el tetszett feledkezni a feladatról? Erre az tovább forgolódott és visított. - Enyje-enyje, ennyire meg tetszik ijedni a csúnya bácsitól? – ciccegve megrázta a fejét – Nem foglak bántani. Csupán megöllek. A hatás nem maradt el. Az áldozat azonnal elkezdett könyörögni az életéért. Azt mondta, bármit megtesz, még a mugli parlamentet is felégeti, csak engedje őt szabadon. Mindenki így meghunyászkodik, gondolta akkor Perselus megvetően magában. - Túl gyáva vagy ahhoz, fiam. Előbb kellett volna gondolkoznod. Innentől mindennek vége közted és a Nagyúr közt. És az életednek is. Két kézzel megragadta és elvonszolta a vízig. Már szinte ő is térdig gázolt benne, amikor fogta magát és lenyomta a fiú fejét. Az össze-vissza kapálózott, levegőért kapkodott. Piton néhányszor öklével lesújtott a fejére, hogy az elveszítse az eszméletét. Utána már ernyedten tűrte, hogy tegyen vele azt, amit akar. Néhány perc után már nem csinált semmit. Piton utoljára még ellenőrizte a pulzusát. Halott volt. Az egyetlen baj, hogy egy mugli rendőr is látta az esetet. Igen nagy balhét csapott és feleslegesen dühöt váltott ki belőle. - Dobja el a fegyverét! – üvöltötte annak ellenére, hogy nem látott nála semmit sem, és a hatás kedvéért még fegyverét is előrántotta – Azonnal jöjjön ki feltartott kézzel! Miután látta, hogy Perselus nem hajlandó úgy tenni, leadott egy pár lövést. Szerencsére egy golyó sem találta el, viszont egy a feje mellett süvített el, ami igencsak kellemetlenül érte. Hirtelen dühében a hatóságist is megölte egy egyszerű halálos átokkal. Gyorsan eltüntette a nyomokat: vízbe vonszolta másik áldozatát is, majd vízálló tűzzel mindkettő testet felgyújtotta. Végeztével azonnal hoppanált. A Nagyúr kitüntette sikeres munkájáért és azért, hogy mellette egyet leszedett a csőcselékből is. Hamarosan ő is részt vett az éjjeli öldöklésekben. Ám sosem tudta elfelejteni azt az arcot, hiába csinálta végig küldetését hidegvérrel. Sirius hazudott Potternek, gondolta. Nem mondta el a teljes igazságot. De titkát már a sírba vitte. Egyedül ő és Voldemort az, aki él és tud még róla. De ő maga sosem fog beszélni erről, fogadta meg magában. Hogy a fiú keresztapjával való gyűlöletük egymás ellen sokkal gyilkosabb volt, mint látszott. Hogy ő ölte meg Regulus Blacket. -VÉGE-